Elutazom, de hová?

Rab szigete a Kvarnel-öböl déli részén fekszik, lakosainak összlétszáma nem éri el a tízezret – igaz turistaidőszakban ez a szám sokszor legalább a duplájára módosul. Ennek ellenére sziget természeti adottságai nem pont turistaparadicsomra jellemzőek: egy nagyobb karszthegység-alapról beszélünk, aminek egyik része fenyőerdő, másik része pedig kopár kőrengeteg. Minimális mezőgazdasági tevékenysége apró, ám gyönyörű völgyekre koncentrálódik. Történelme – és így történelmi látnivalói – megegyezik a többi átlagos horvát szigetével. Görög, majd római uralom után Bizánc következett, kaotikus kora-középkori viszonyok után a Velence uralkodott több száz évig, majd jöttünk mi, Jugoszlávia, és végül a mai állapot. Ám a legtöbb horvát szigettől eltérően legfőbb nevezetességei a zavaros középkori időkből származnak. Tovább olvasom →

Sarti városa az Égei-tengerbe mélyen benyúló Sithonia-félsziget délkeleti partvidékén, a több kilométer hosszúságban elnyúló Sarti-öböl partján fekszik. Lakossága alig haladja meg az ezer főt, így ehhez mérten pár éve mindössze csak egy álmos kis halászfalu volt. Azonban az idegenforgalom felfedezte magának a tökéletes fekvésű települést, és immáron városkává növekedett – noha állandó lakosainak száma nem sokat bővült. A festői jelzőt nem véletlenül érdemelte ki: középső és déli partszakaszán homokos strandok futnak, körbe pedig mindenhol hegyek magasodnak. A faluba kies fekvése ellenére könnyen eljuthatunk, hiszen mellette vezet el a félszigeten átívelő közút. Hajóval több görög város könnyen megközelíthető, és két turistahajó is üzemel, amely a környék varázslatos öbleit mutatja meg az ide érkezőknek – ezek közül a kalózhajó teljességgel magyar vállalkozás, így velük könnyen szót érthetünk. Tovább olvasom →

A luxushajókon való utazások árai annyira nem is földhöz vágóak, mint az ember hinné – és főleg amennyire a környezet azt sejtetné. Egy hét napos hajóutat egy öt csillagos hajón már ki lehet hozni 200-220 ezer forint/fő-től, amihez csupán az ételek árai jönnek kötelezően hozzá. Persze ehhez ki kell használni a korai jelentkezési, valamint az internetes akciókat, de ez a modern korban nem okozhat gondot. Figyeljünk, mert az alapdíjban csak 160-180 ezer forintról tesznek említést, amihez hozzájön még a kötelező borravaló (példánk esetében 7 euró/éjszaka), és a különböző (utas)biztosítási díjak – valamint egy-két hajón lévő létesítmény látogatása szintén extra pénzbe kerül. Sokat spórolhatunk a különböző csomagokon: például egy napi 15 eurós „Cheers-up” csomag számtalan minőségi innivalót biztosít nekünk, amik naponta összerendelve jóval drágábban jönnének ki. Természetesen, aki lakosztályban kíván aludni, illetve egyéb igényei vannak, azok jóval többe kerül egy ilyen hajóút. Tovább olvasom →

Az all-inclusive fogalma kissé ködös, így nem árt tisztázni, hogy mit is jelent. Ha a magyar fordítást kívánnánk alapul venni, akkor e szerint ez egy olyan üdülési forma, amelynek alapárában minden szolgáltatás benne van – csak hogy nem mindegy, mit a takar az a bizonyos „minden”. Ahol ezt a jelzőt használják, ott majd mindenhol benne foglaltatik az árban a napi háromszori kiadós étkezés, és majd mindennemű ital bőséges fogyasztása – igen, az alkohol is, de azért a több évtizedes, egyenként dollár ezreket érő darabokat ne várjunk el. Szintén benne foglaltatik az árban a hotel létesítményeinek és szolgáltatásainak ingyenes használata – néhány helyen tesznek pár kivételt, de ez nem mondható gyakorinak. Ha nagyon jó fejek a szállást biztosítót, akkor az „ellátáshoz” tartozik egy napnyi fizetett idegenvezetés is, ami a helyi nevezetességek belépőjét is tartalmazza. Így egy igazén jó all-inclusive helyen csak a borravalóra kell költenünk. Azonban minden ilyen választás előtt alaposan tekintsük át, hogy mit tartalmaz az adott szálloda all-inclusive szolgáltatása, mert ez a szó csupán reklámfogás, még országokon belül sincs megegyezés arról, hogy mi a minimum, amit ennek nyújtania kell. Tovább olvasom →

Kréta Görögország legnagyobb szigete, a helyiek csak „Nagy Szigetnek” becézik. Rendkívül kedvelt turista célpont, ugyanis mesés tengerpartjai és szállodái mellett eme sziget volt a mínoszi kultúra – amely a legrégebbi ismert Európai civilizáció – hazája így páratlan leletek tarkítják földjét. A mínoszin kívül találkozhatunk természetesen a görög civilizáció rengeteg hagyatékával is, így gyönyörű paloták és lenyűgöző templomok is ékesítik a sziget építészetét. De nem csak az épített dolgok csodálni valóak: a természetanya maga is megajándékozta krétát bőven látnivalókkal: termékeny mezők, titokzatos barlangok, vadregényes tengerpartok – ezek mind megtalálhatóak krétán. Különleges, barlangi búvárkodásra is alkalmunk nyílhat ám erre még szokásosnál is jobban érdemes búvárbiztosítást kötnünk. A múlton és a természeten felül kréta igen fejlett: városai igazi nyüzsgő hangyabolyok, ahol a modern élvezeteket kereső utazókat sem hagyják cserben. Tovább olvasom →

Tavaly óta sok minden változott a horvátoknál – és ez nem csak a közlekedésre igaz. Az árak  elszabadultak az elmúlt években – s ez idén is folytatódik – így sokan hoznak itthonról elemózsiát, itókát, némi extra benzint. Ám a határon némi kellemetlen meglepetés érheti őket, ugyanis az új szabályok szerint mindössze 300 kuna értékben lehet behozni vámmentes árut személyenként – ez nagyjából 10 500 forintnyi érték, amit némi téli márkás kolbásszal és minőségi pálinkával könnyen át lehet lépni. További korlátozás, hogy tartós hústermékből – például téliszalámi – maximum egy kiló vihető be, cigarettából egy karton, égetett szeszből egy, borból öt liter. A készpénzt is maximalizálják: maximum 2000 kuna vihető be és hozható ki – igaz alapos gyanú nélkül nem fogják átfésülni dugipénz után kutatva. Tovább olvasom →

Csehországba három hónapnál kevesebb időre személyi igazolványunkkal felfegyverkezve bármikor ellátogathatunk, az ezt meghaladó idő után pedig kötelesek vagyunk bejelentkezni a rendőrség idegenrendészeti osztályán. Ha házi kedvencünket vinni akarjuk, akkor fontos megjegyezni, hogy 2011. júliusa óta minden kutyát, macskát és vadászgörényt chippeltetni kell és ez a belépő állatokra is vonatkozik. Üzemanyagból maximum 10 liter hozható be vámmentesen a gépkocsi tankjában találhatón felül, cigarettából 200 darab, 4 liter bor, 16 liter sör, 2 liter 22 százaléknál alacsonyabb alkohol tartalmú egyéb ital, és 1 liter az e határérték felettiből. Vám ellenőrzéssel csak a reptéren találkozhatunk biztosan, de autósokat is szoktak próbaszerűen átvizsgálni. Tovább olvasom →

A spanyol napos-partként ismeretes Costa del Sol, Andalúzia egykor nem is oly gyakran látogatott részén fekszik. A mostanában felkapott üdülőparadicsomokhoz hűen, a Napos part is csupán egy álmos kis halászfalu volt, amíg a turisztikai befektetők meg nem látták a kiaknázatlan lehetőséget a partban, és el nem kezdtek euró milliárdokat beleölni a fejlesztésekbe. Ám itt, az ipar – a legtöbb hasonló parttól eltérően – nem csak gátlástalan fejlesztésekbe kezdett, hanem igyekezett hosszútávra befektetni: a helyi bronzkori települések maradványait kiásatták, múzeumba terelték, és a rekonkviszta idei építményeket is restaurálták, a kornak pedig külön múzeumot szenteltek. Manapság a part több millió turistát fogad évente, és ez a szám még a válság ellenére is folyamatosan növekszik, nem is véletlenül. Igen kedvelt a környéken a búvárkodás, így ide látogatva érdemes kipróbálni ezt a csodálatos szabadidős sportot is- ám ha ezt tervezzük, ne feledjünk előtte még otthon búbvárbiztosítást kötni. Tovább olvasom →

Parga a jón tenger partján található, kis városka. Közigazgatásilag csupán idén jött létre Parga egykori és Fanari régi városából. Parga városa maga az ősi görög időkig nyúlik vissza, de a második világháború során porig rombolták, és nemrég építette csak újjá a görög kormány. Az újjáépítés után is csak egy kis halászfalu volt a sok közül, de a turizmusban érdekeltek meglátták a fantáziát ebben az „érintetlen paradicsomban” így elkezdték felfuttatni a helyet. A dolog jól sült el: a városiak kedves fogadtatása és a gyönyörű természet miatt évről évre több turista keresi fel a falu, mely kezd ébredezni – hisz az utazók miatt szállodák, vendéglők, bárok és más szórakozóhelyek nyitották meg kapuikat. A város fölött magasodó komor nápolyi kastély-erőd pedig igazi látványosság lett, amely újabb turisták ezreit csalogatja ide. A megközelíteni leginkább komppal érdemes, amely igen gyakran jár Tovább olvasom →

Szófia Bulgária fővárosa, és messze legnagyobb városa egyben, ugyanakkor a turisták szempontjából Európa egyik legelhanyagoltabb fővárosa – pedig az utóbbi időben jelentős változások mentek végbe a városon, s az átalakulás a mai napig tart. Szófia olyan mintha két idő közt rekedt volna: a városban egyaránt megtalálhatóak a szovjet emlékművek, a hagymaszerű templomok, az egykori nagy időket hirdető, több száz évre visszatekintő emlékművek, de sorra nyílnak a nyugati márkák boltjai, épülnek a felhőkarcolók, ötcsillagos hotelek és a különböző vendéglátóhelyek. Egyszerre vibrál a fiatalos élettől, energiától, és hallatja a régmúlt lemondó sóhajait. Eme egyedülálló hangulatot érdemes meglovagolni, amikor a város széles sugárútjait és sétáló útjait járjuk – amit sokan meg is tesznek, hisz Európa egyik legjobban bejárható fővárosáról beszélünk. Tovább olvasom →